Az input paranccsal kérdést írathatunk ki, s értéket adhatunk egy változónak. Az érték string típusú lesz, ennek megfelelő műveleti eredményekkel (parancssori példa):
>>> n1= input('Kérek egy egész számot: ') Kérek egy egész számot: 3 >>> n2= input('Kérek egy egész számot: ') Kérek egy egész számot: 7 >>> print(n1+n2) 37
Szükség esetén típuskonverziót kell végrehajtanunk:
>>> n1= int(input('Kérek egy egész számot: ')) Kérek egy egész számot: 3 >>> n2= int(input('Kérek egy egész számot: ')) Kérek egy egész számot: 7 >>> print(n1+n2) 10
A korábban látottakkal analóg módon a feltétel után kettőspont áll, a feltételtől függő utasításokat beljebbezzük (parancssori példa):
>>> if 7>3: ... print('Hét nagyobb, mint három.') ... else: ... print('Három nagyobb, mint hét.') ... Hét nagyobb, mint három.
Tovább részletezve:
>>> if 7>3: ... print('Hét nagyobb, mint három.') ... elif 7==3: ... print('Hét egyenlő hárommal.') ... else: ... print('Hét kisebb, mint három.') ... Hét nagyobb, mint három.
Folytatva a legutóbb megkezdett, Nézőtér című feladatot (inf_e_20141017_m_04):
print('2. feladat') row = int(input('Kérem egy sor számát: '))-1 seat= int(input('Kérem egy szék számát: '))-1 if l_fogl[row][seat] == 'o': print('Az adott hely még szabad.') else: print('Az adott hely már foglalt.')
Figyeljük meg, hogy a felhasználó által megadott sorszámokból egyet azonnal levontunk, hogy a python nulla alapú számozásához igazodjunk. Tudatosítsuk magunkban azt is, hogy az elágazás feltételében a szögletes zárójelek mást jelentenek: az első pár segítségével listából választunk ki stringet, a következő pár segítségével pedig az imént kiválasztott stringből jelölünk ki egy karaktert.